Stresszreakciók – fizikai és érzelmi stressz

Mi is a stressz?

A testünk elsődlegesen két hormon termelésével reagál a stresszhelyzetekre, mégpedig az adrenalin és noradrenalin hormonokkal, melyek stresszhelyzetekben megemelik a pulzust, felgyorsítják a reakciókat, hogy tudjunk reagálni az adott stresszhelyzetre. Ez a folyamat fizikai stressz esetében roppant hasznos, hisz ha valami baj történik, a szervet sokkal nagyobb erőket bír megmozgatni a túlélés érdekében, így segítve pl. egy menekülési helyzetben való túlélést.

Hatalmas igénybevétel és erőkifejtés szükséges egy-egy ilyen szituációban a testtől, illetve miután túllépet az adott stresszhelyzeten, a helyreállítási, regenerálódási folyamatok még utólag is zajlanak.

A kineziológia stresszekkel dolgozik, illetve elsődleges célja az érzelmi stressz csökkentése, oldása.

Mi van azonban akkor, ha érzelmi stresszt élünk át? Mi van akkor, ha pl. a gyerek rossz jegye, vagy rossz munkakörülmények, boldogtalan párkapcsolat, vagy tartós magánéleti problémák okoznak napi szinten stresszt?

stressz Sajnos ezekben az ún. érzelmi stresszhelyzetekben is ugyan azok a fizikai tünetek mennek végbe a testben, mint egy rövid távú, túlélésért küzdött folyamatban, hiszen az agy éppen ugyan úgy reagál a fizikai, mint a tartós, hosszú ideig fennálló érzelmi stresszekre, ugyanis nem képes különbséget tenni közöttük.

Amennyiben az érzelmi stressz napi szinten állandósul, a test pedig minden nap készenlétben van, akkor küzd ezekkel a reakciókkal, vagyis gyakorlatilag a napi szintű túlélésért, hiszen az érzelmi stresszt, problémát életveszélyes helyzetnek minősíti. Ez egyrészt fizikai tüneteket okozhat, kimerül a mellékvese, mely pl a kortizol termeléséért felelős, melynek csökkenése folyamatos fáradtsághoz, feszültséghez, alvásproblémákhoz, megoldatlan konfliktusokhoz, illetve további hormonális problémákhoz vezethet. Ilyenkor megváltozik a közérzet, nehezen tud felkelni reggelente a mellékvese kimerültségben szenvedő ember, kedvetlen lesz, és sok esetben az életminősége is megváltozik, romlik.

Mit lehet tenni tartós érzelmi stressz esetén?
  1.  Komolyan kell venni a problémát. Amíg az ember nem veszi észre, hogy tartós érzelmi stresszben éli a napjait, addig a megoldástól is eltávolítja magát. Nem szégyen az ilyen helyzet, hiszen mindenre van segítség és megoldás, ha az ember meri vállalni a felelősséget az életéért.
  2. Szükség lehet laborvizsgálatra, melyet mindenképp a panaszokkal összhangban kell vizsgálni, hiszen pl. a kortizol szint a napszakokkal szinkronban változik, így nem mindig mutat teljesen pontos eredményt a vizsgálat.
  3. Ahhoz, hogy a az érzelmi stressz csökkenjen, nem elegendő csupán a tüneteket kezelni, hanem a valódi okokat, tehát magát a stresszt kiváltó problémát is meg kell szüntetni. A kineziológiának One Brain ága éppen az érzelmi stresszek csökkentésével foglalkozik kiemelten. Az, hogy ne okozzon olyan szintű túlélési reakciót egy magánéleti probléma, vagy a gyerekek iskolai eredménye, ahhoz az ügyet és a hozzájuk kapcsolódó érzelmeket a kineziológiai oldás során alaposan meg kell néznünk, és mindenképp oldani kell magát az érzelmi stresszt.
  4. Szükség lehet az életmód változtatására is. Ahhoz, hogy a hormonrendszer újra megfelelően működhessen, elengedhetetlen a rendszeres mozgás. Legalább heti 3-4-szer, 50-60 perces mozgás kellhet ahhoz, hogy segítsd a szervezeted visszaállni egy egészséges hormonális egyensúlyba. Mellékvese kimerültség esetén továbbá -orvosi konzultáció mellett- szükség lehet természetes progeszteron készítmény használatára, és az ételek megreformálására. Célszerű megemelni a vízfogyasztást, elhagyni vagy minimalizálni a tejtermékeket és akár akár a gluténtartalmú ételeket is csökkenteni.

Természetesen az étkezést egyénileg kell beállítani, és elsődlegesen az egyéni szervezetet és igényeket figyelemebe venni. Továbbá a cukrok, elsősorban a finomított cukrok elhagyása is javasolt tartós érzelmi stressz fennállása esetén.

Ahogy a fentiekből látszik, a tartós érzelmi stressz nem csak lelkileg, de fizikailag is kimeríti és erősen igénybe veszi a szervezetet.

Az agyunk képtelen különbséget tenni a fizikai, ténylegesen életveszélyt jelentő problémák és az érzelmi stressz között, így mindkét esetben ugyanazokat a reakciókat produkálja. Vagyis küzd a túlélésért és minden szükséges funkciót mozgósít annak érdekében, hogy életben maradjon az illető, még akkor is, ha a stresszt pl.a gyereked rossz magatartása, vagy egy problémás munkahely okozza, melyek bizony egyáltalán nem életveszélyes, hanem igenis kezelhető és megoldható helyzetek, ha vállalod értük a felelősséget.

A kineziológia módszerével, kiemelten a One Brain módszerrel kezelhetőek az érzelmi stresszek, mellyel javulna a a teljes életminőség.

Záprel Helga
természetgyógyász, felnőtt-gyerek kineziológus, akupresszőr

0630/580-3527
zaprelhelga@gmail.com
www.zaprelhelga.hu